Kellemes karácsonyi szorongást
Eredeti szerző: Kettes
A pénteki nagy parlamenti ralliban a Fidesz-frakció elfogadta az egyik olyan sarkalatos törvényt (az egykulcsos szja bebetonozását tartalmazó gazdasági stabilitásról szóló törvényt), amelynek visszavonása az IMF-fel és az EU-val folyó tárgyalások megkezdésének feltétele volt. A másikat, az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tévő alkotmánymódosítást december 30-án fogja vita nélkül elfogadni a nyomogatógép. Nem mintha ez kérdés lett volna, de rögzítsük, hogy az IMF visszahívása is csak egy blöff volt Orbán részéről.
Orbán eleve komolytalan tárgyalódelegációt küldött az IMF-hez komolytalan állásponttal, majd amikor az IMF az Európai Bizottsággal a háta mögött felállt az asztaltól, Orbán másnap szemrebbenés belehazudta a Kossuth rádió mikrofonjába, hogy az IMF a mi bankunk, és akkor adnak nekünk hitelt, amikor csak akarunk. De még a Bankszövetséggel is úgy ült le tárgyalni, hogy elhallgatta a bankvezérek előtt, hogy valójában mit tervez az IMF-tárgyalásokkal. Vajon meg tudott volna állapodni velük a devizahitelesek mentőcsomagjáról, ha tudják, hogy valójában nem akar megállapodni az IMF-fel?
Majd amikor már személyesen Barroso írt levelet Orbánnak, hogy állítsa le magát, a kormányszóvivő először megpróbálta meghamisítani a levél tartalmát, majd amikor Mong Attila kiszivárogtatta az eredetit, kitört belőlük a jó öreg pártállami reflex, és a kiszivárogtató után vetették magukat. Erről persze a közmédiából és a jobboldali sajtóból tájékozódó polgárok mit sem tudhattak meg.
Az IMF-EU kölcsön első részletét jövő tavasszal kell visszafizetni. Így, hogy Orbán végérvényesen lehetetlenné tette a megállapodást, nem marad más választása, mint hogy tényleg összevonja az MNB-t és a PSZÁF-ot, leváltsa Simort, és a helyére ültetett báb révén rátegye a kezét az MNB devizatartalékára, amivel hite szerint függetlenítheti magát az IMF-től és az EU-tól. Ha kell, azon az áron, hogy elkölti azokat a devizatartalékokat, amelyeket elsősorban a forint elleni támadások megelőzésére és kivédésére kellene fordítani.
Orbán Barrosónak írt válaszlevelének tartalma ma még nem ismert (és nincsenek kétségeim, hogy meg fogjuk ismerni, ha nem a magyar kormánytól, akkor Brüsszeltől), de Martonyi nyilatkozatának fényében („ha az Európai Bizottság úgy ítélné meg, hogy a jegybank függetlenségén csorba esik, vagy azt valami veszélyezteti, akkor lehetősége van rá, hogy kötelességszegési eljárást indítson”) kikövetkeztethető, hogy Orbán újra az időhúzásra játszik.
Martonyi egy másik figyelemre méltót érvet is felvetetett: „csak elvi lehetőségét teremti meg arra a jövőbeli esetre, ha követni akarjuk azt az európai tendenciát, ami a jegybanki és pénzügyi felügyeleti tevékenység egységes szervezet keretében történő végzésére irányul”.
Martonyi hazudik, és ezt három nyilvánvaló okból tudhatjuk:
1. Orbán Viktor parlamentje az elmúlt másfél évben egyszer sem terjesztette ki a központi hatalom alkotmányos mozgásterét radikálisan, kivéve minden alkalommal, amikor ki is akarták használni, azonnal és előre megfontolt szándékkal.
2. Játsszunk el a kéjes gondolattal, hogy 2014 után nem Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Bárki is legyen az, arra nem lesz joga, hogy meghatározza az szja kulcsát, sőt, még költségvetést sem hagynak majd neki készíteni, de azért a két alkotmányosan független legfőbb pénzügyi hatóságot Orbán engedélye nélkül összevonhatná. Ne már, fiúk! Ennyire azért ne nézzétek már hülyének a Magyar Nemzet olvasóit!
3. Nincs ilyen „európai tendencia”. A jegybank és a pénzügyi felügyelet feladatainak szervezeti megosztására számos működő modell van az EU-ban, és semmi jele nincs annak, hogy modellszinten bármelyik is eredményesebben vizsgázott volna a pénzügyi válság megelőzésében vagy kezelésében.
Látszik tehát, hogy Orbán egyik oldalról a nyugati szervezeteknek, a közvéleménynek és a piacoknak szóló blöffökkel húzza az időt, a másik oldalon pedig észvesztő sebességgel betonozza a pártállam alapjait. Sejti, hogy nincs sok ideje, mielőtt kimondják rá a diplomáciai ítéletet, amivel kiírják a nemzetközi politikai közösségekből és a piacokról is.
Hogy ez nem egy véletlenszerű és téves döntés-sorozat következménye, hanem egy tudatosan felépített, ámde őrült stratégia, az abból látszik, hogy a törvényhozásban hónapok óta készítik elő az államcsőd és a rendkívüli állapot esetén szükséges és lehetséges kormányzati intézkedések jogi hátterét. Karácsonyi szorongásunk tárgya, hogy Orbán tudatosan készül az államcsődre. Nem hiszem, hogy azért, mert nem tudja felmérni, hogy mit jelent egy államcsőd. Szerintem nagyon is fel tudja, és az államcsőddel akarja majd igazolni közelgő kilépésünket az Európai Unióból .
Egy lehetséges államcsőd első hulláma az önkormányzati alrendszert fogja elsöpörni. Bezárnak az óvodák, bölcsődék, iskolák. Leállnak a szociális ellátások, az egészségügyi ellátások, a közalkalmazottak nem kapják meg a bérüket, tüntetések kezdődnek. A bankok leállítják az önkormányzati vállalatok folyószámla-hiteleit, leáll a a tömegközlekedés, a közterület-fenntartás, a szemétszállítás. Kosz lesz, mocsok és kupleráj, mint egy athéni sikátorban.
Mivel mindannyian függünk így vagy úgy az önkormányzatok szolgáltatásaitól, még azoknak az élete sem folyhat tovább a régi kerékvágásban, akik egyébként nem az önkormányzati szférában dolgoznak és nem kapnak pénzbeli transzfereket az önkormányzatoktól. Nem fogunk tudni eljutni a munkahelyünkre, és egyébként nem is akarunk majd, mert a gyerekről kell gondoskodni, akit nem fogad az iskola, az óvoda, a bölcsőde, mert magánorvost kell találnunk a szüleinknek, mert bezárt a háziorvosi rendelő stb.
Az elmúlt időszakban az állam számos, korábban önkormányzati tulajdonú intézményt — például kórházakat, iskolákat — vett át, illetve tette lehetővé, hogy a magasabb törvényi normatívákat élvező egyházak átvegyék. Tágabb kontextusban szemlélve ezek az államcsőd első, legfájdalmasabb hatásainak tompítására szolgáló intézkedések. Az így kiemelt intézmények az államcsőd első hullámát még átvészelhetik.
<
p style=”text-align: justify”>Amikor Orbán kinevezte Fellegit az IMF-tárgyalások vezetőjének, ő inkább bedobta a törölközőt. Azért nem lehet ilyen egyszerűen szabadulni a cosa nostrából: Fellegi búcsúzóul megkapta a biztos kudarccal és bűnbak-sorssal járó IMF-tárgyalásokat, és hogy teljes legyen a veresége, utódjául Fellegi riválisa, Simicska Lajos egy klónját nevezte ki, aki akkora nímand, hogy az utókor csak Lászlónéként fog rá emlékezni, tisztelt bíróság. Fogy az idő, gyorsan be kell zsákolni a maradék uniós támogatást, mielőtt elzárják az összes pénzcsapot.
És akkor magunkra maradunk a sötétben a rezsimmel.
(A képért elnézést kérek. Csak vicceltem. Szörnyek nincsenek.)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521527-675bd87f6a95e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521527&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521527-675bd87f6a95e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521527-675bd87f6a95e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ursus artos: én a konkrét példát szerettem volna mégegyszer olvasni, mert nem tudom még mindig, hogy mire gondolsz.
@ursus artos: Na akkor újra. Kategorikus állítást („a közoktatás túlzóan liberális szellemű”) nem lehet 1 db példával bizonyítani. Most írom le harmadjára. Be is mutattam: azt a kategorikus állítást, hogy a macskák foltosak, nem lehet egy macska bemutatásával bizonyítani, akkor se, ha az a macska éppen foltos.
Az csak külön emeli a zagyválás fényét, hogy a kategorikus állítás kategóriáját sem vagy képes meghatározni.
A példád annak az állításnak a bizonyítására alkalmas csak, hogy szerinted az órai fegyelmezés számos lehetősége közül az egyik alkalmazhatatlansága liberális értékválasztás alapján dőlt el. Ez persze nem olyan hangzatos.
@tistedur: Nem foglaltam állást a hatásvizsgálat tárgyában 😉 Ugyanaz lesz, mint a finnek egyetlen tankönyve. Nagy garral bejelenti, hogy így van meg úgy van, aztán amikor nincs úgy, akkor kis csend, de már nyilván készül a következő nagyhangú kinyilatkoztatással.
@tistedur: „elméletileg 5 éves vizsgálat előzte meg :)”
nem velem vitatkozol, hanem prof. Nagy József (SZTE) és mtsai-val. 🙂
Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged.
@Counter: „Na akkor újra. „
Ne is folytasd, nem is olvastam tovább. Nem érdekel, sem az álláspontod, sem a véleményed.
@ursus artos: Attól, hogy nem akarsz róla tudni, súlyos érvelési hiba kategorikus állítás bizonyítását egyetlen példára alapozni.
@ursus artos: én senkivel sem vitatkozom ebben a témában. sem az akkori vizsgálatok módszertanát nem ismerem, sem pedig nagy józsefék könyvét.
annyit viszont tudok, hogy önmagában a zsinórírás nem okolható a jelenlegi problémákért.
@ursus artos: mi az, hogy kipróbált tankönyv ?? szeretném ha valami konkrét állítást is megfogalmaznál Finnországról. egy biztos, kevés országtól van távolabb Hoffmann oktatásügyi elképzelése mint a finntől.
@tistedur: Vajon Nagy József et al. véleménye az egyetlen a kérdésben, vagy ha nem is, elfogadott vagy legalábbis domináns vélemény?
@ursus artos: Na, végre megtudtam valamit. Engem is zsinórírással tanítottak írni és kihangsúlyozták, az alkar is mindig legyen az asztalon-rosszul mondták? A „dűltbetűs” szótól meg már herótom van.
@ursus artos: „Ne is folytasd, nem is olvastam tovább. Nem érdekel, sem az álláspontod, sem a véleményed.” Klassz.
@Counter: amit én erről tudok, az egyrészt elég kevés, másrészt meg egy olyan problémára vet fényt, ami a jelenlegi társ.tudumányos kutatásokban elég gyakori: van egy elméletem és megkeresem hozzá a bizonyítékokat.
abban sok igazság van, amit nagy józsef megállapít, hogy az oktatás nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket, az írásoktatás kezdete korábbra esik, mint a megfelelő finommotorika kialakulása – ez általában 7 éves kor környékére alakulna ki. szerintem a hiba ott kezdődik, hogy nehezen mérhető, vagy legalábbis nem nagyon mérik annak a tanítónak a kompetenciáját, aki adott esetben tanít. a tanításban egyaránt fontos szerepe van a módszernek, a tanító szemályiségének és az adott diák kompetenciájának. amíg a vizsgálat csak az egyik tényzőt vizsgálja, addig nem lesz átfogó. jelenleg elég sok módszer közül választhatsz, de önmagában a módszer nem üdvözít. (kedvenc példám a frontális tanítás „démonizálása”, ami egyébként teljesen jó módszer, ha a megfelelő módon hsználja az ember)
@Counter: Év végi hangulatban vagyok, két napja elhatároztam egy kísérletet:
1. Figyelem a vitátokat ursusszal, de nem szólok bele
2. Neki drukkolok, határesetben neki adok igazat
Most itt az értékelés ideje, persze ezt is csak kívülállóként. Tudod az az egészben a legnyomasztóbb, hogy én elhiszem, hogy ő tanár, és még az is lehet, hogy nincs ebben az országban a legborzasztóbb 10 százalékban…
@tistedur: Az elmélethez keresett bizonyítékokkal nincs gond; amíg szabad a verseny a tudományos közbeszédben, addig úgyis megtalálják az ellentmondásokat – mások. Nem szabad állandóan a szintézist, a félreértett átlagoló kompromisszumot keresni.
Probléma ott keletkezik, amikor nem tudhatjuk, hogy Nagy elmélete konszenzusos vagy versengő elmélet az elméletek piacán, amikor látjuk, hogy proponense egyébként milyen kétes megbízhatóságú eljárásokat alkalmaz stb.
@prandelli: Én is elhiszem, hogy tanár. Igazából én bárkinek bármit elhiszek, kivéve azt, amit alappal vitathatok 🙂
@Counter: nem az elmélettel van a gond, hanem a gyakorlattal. az oktatás gyakorlati kérdés, és itt sajnos sokszor kialakul az, hogy valami kizárólagossá válik. ráadásul itt a rendszer tehetetlenségi ereje miatt több éves átállás van.
nem átlagoló kompromisszumokra van szükség, hanem arra, hogy adott iskolán belül is pl. különböző módszereket használó osztályok legyenek megfelelő tanárokkal/tanítókkal a különböző gyerekeknek, és ne az döntsön, hogy kik akarnak angolt vagy németet tanulni.
@ursus artos:
„mi a bajod azzal a szóval, hogy nemzeti?”
Ugyanaz a bajom, mint minden teljesen üres propagandaszólammal. Példaként hoztam arra, hogy a „liberális”, ahogyan te használod, szintén semmitmondó, és Counter soxori nekirugaszkodására sem tudtad tartalommal megtölteni. Így egy semmitmondó címke, amit kedved szerint ragaszthatsz mindenre és mindenkire, ami és aki neked nem tetszik. Sajnálom, hogy egyre kevésbé érdekelt, amivel vitapartnereid érveltek, ehelyett átmentél a tölgy & co. által bevezetett köpködésbe, aminek csúcsa volt az egyébként szerintem is végtelen türelmű Counter lealjasozása.
Ezt meg a te egészségedre kívánom.
@ursus artos: kedves ursus artos, lefordítanád angolra a „nemzeti” jelzőt ??
Apropó Finnország:
Egyes dél-jemeni kalózkocsmákban suttogva terjesztett hírek szerint valamikor réges-régen, talán még az óperenciás Tangeren is túl, ahol a kurtafarkú Mangal Ilona túr, az történt, hogy Finnország – ahogy ballibeláriskonzervatívkomcsiorbánistáéknál aszongyák – nagy szarba került gazdaságilag-pénzügyileg. Na most, mivel nekik nem volt Matolcsyjuk, azt találták ki, hogy inkább kevesebb fókazsírt esznek, de a maradék szabad pénzeiket az oktatásba fektetik bele.
Az eredmény közismert. Amennyire emléxem, az utóbbi 4-5 választás előtt a legtöbb párt megígérte a finn példa követését, majd a választás után a cavinton jótékony selyemsálját eresztette rá.
Talán fölösleges a korábbi kommenteket kiegészítő fenti finn adalék mellé odatenni a jelenlegi kormány azon lépéseit, amelyekkel sikerült eredményes módon kiherélni a magyar oktatási rendszert, főképpen a közoktatást (bocs: a köznevelést).
Bár ha meggondolom, bizonyára én vagyok egy perverz fazon, aki egy nőnemű fő oktatáspolitikusi hölgy esetén kiherélésről beszél.
@jotunder:
„Az a tény, hogy Orbán Viktornak határozott elképzelései vannak az oktatásról (is), elég sok mindent meghatároz.”
Nahát, rájöttem, hogy te vagy a Vincent legviccesebb szerzője. Kettesen is túlteszel, pedig eddig neki állítottam föl lelkemben a szellemesség és a humor oltárát.
teljesen privát megjegyzés, posztot mégse írhatok belőle.
a nyáron elkezdett keringeni egy cikk a neten. nem is nagyon hosszú. a szerzők (az egyikük a terület egyik élő legendája) valami olyasmit konstruáltak amiről mindenki azt gondolta, hogy reménytelen. tartottak egy őszi szemináriumi sorozatot a cikkről. kilenc előadás. akik a szemináriumot csinálták sem kispályások.
úgy tűnik, találtak egy komoly hibát az érvelésben.
senkit sem érdekel a történet szereplőinek politikai hovatartozása. talán nincs is olyan, mindenesetre teljesen értelmezhetetlen. egyetlen szempont volt : megérteni a másik argumentumát.
….hihetetlenül jó képességű emberek hihetetlenül jó képességű emberek argumentumát….
engem ebben a magyar politikai izében az szomorít el a legjobban, hogy a középszerűnél valamivel gyengébb intellektusú emberek nem túl érdekes és koherens gondolatairól beszélnek rengeteget. nincs más választás, nincsenek más gondolatok, ez egy ilyen helyzet, én elismerem, de azért szomorú.
@HaKohen: Elnézést az idegen nyelvű válaszért, de nincs nekem kedvem pötyögni a Hogyan értsük meg az ideológia talpasait? kézikönyvből, kopipésztelni meg csak ebből tudok:
“So consequent; that in the interests of a just distribution of land we deliberately let die of starvation a bout five million farmers and their families in one year. So consequent were we in the liberation of human beings from the shackles of industrial exploitation that we sent about ten million people to do forced labour in the Arctic regions and the jungles of the East, under conditions similar to those of antique galley slaves. So consequent that, to settle a difference of opinion,we know only one argument: death, whether it is a matter of submarines, manure, or the party line to be followed in Indo-China. Our engineers work with the constant knowledge that an error in calculation may take them to prison or the scaffold; the higher officials in our administration ruin and destroy their subordinates, because they know that they will be held responsible for the slightest slip and be destroyed themselves; our poets settle discussions on questions of style by denunciations to the Secret Police, because the expressionists consider the naturalistic style counter-revolutionary, and vice versa. Acting consequentially in the interests of the coming generations, we have laid such terrible privations on the present one that its average length of life is shortened by a quarter. In order to defend the existence of the country, we have to take exceptional measures and make transition-stage laws, which are in every point contrary to the aims of the Revolution. The people’s standard of life is lower than it was before the Revolution; the labour conditions are harder, the discipline is more inhuman, the piece-work drudgery worse th an in colonial countries with native coolies; we ha ve lowered the age limit for capital punishment down to twelve years; our sexual laws are more narrow-minded than those of England, our leader-worship more Byzantine than that of the reactionary dictatorships. Our Press and our schools cultivate Chauvinism, militarism, dogmatism, conformism and
ignorance. The arbitrary power of the Gove rnment is unlimited, and unexampled in history; freedom of the Press, of opinion and of movement are as thoroughly exterminated as though the proclamation of the Rights of Man had never been. We have built up the most gigantic police apparatus, with informers made a national Institution, and with the most refined scientific system of physical and mental torture. We whip the groaning masses of the country towards a theoretical future happiness, which only we can see. For the energies of this generati on are exhausted; they were spent in the Revolution; for this generation is bled white and there is nothing left of it but a moaning, numbed, apathetic lump of sacrificial flesh. … Those are the consequences of our consequentialness. You called it vivisection morality. To me it sometimes seems as though the experimenters had torn the skin off the victim and
left it standing with bared tissues, muscles and nerves. …”
“Well, and what of it?” said Ivanov happily. “Don’t you find it wonderful? Has anything more wonderful ever happened in history? We are tearing the old skin off mankind and giving it a new one. That is not an occupation for people with weak nerves; but there was once a ti me when it filled you with enthusiasm. What has so changed you that you are now as pernickety as an old maid?”
Le kell bontani a régi, elfajzott liberális közoktatást, hogy újat, ragyogót, fényeset építhessünk, na.
@jotunder: pedig megérne egy posztot.
@Counter: ” Attól, hogy nem akarsz róla tudni, súlyos érvelési hiba kategorikus állítás bizonyítását egyetlen példára alapozni. „
Ezt most melyikre írtad?
Ilyen esetben mindig idézz egy részletet!
@HaKohen: 192.192.169.112/filedownload/%E8%8A%AC%E8%98%AD%E6%95%99%E8%82%B2/A%20short%20history%20of%20educational%20reform%20in%20Finland%20FINAL.pdf
érdemes megnézni, hogy nem is költöttek olyan sokat az oktatásra mint azt gondolnánk. magyarországtól teljesen idegen az amit csináltak. a mi felfogásunk egészen más. (bevallom az enyém is, attól tartok a finneknek van igaza, de attól ez még így van). mi büszkék vagyunk a kiemelkedően jó elitiskoláinkra (én is elitképzést kaptam hatéves koromtól). büszkék vagyunk arra, hogy milyen jól szerepeltek a diákjaink a diákolimpiákon. finnországban egyetlen elitiskola sincs, és kolumbia és a fülöp-szigetek is elverte őket a matekdiákolimpián.
ezzel szemben finnországban szinte egyáltalán nincs különbség az iskolák teljesítménye között.
magyarország erre nem volt felkészülve, és szemlátomást ma sincs. az is látható, hogy egyetlen másodperc alatt lesz fontosabb orbán szeszélye mint az eminens gazdasági érdek (angoltanítás). nem baj, rá fogunk fázni erre is.
@tistedur: „annyit viszont tudok, hogy önmagában a zsinórírás nem okolható a jelenlegi problémákért. „
És soha nem is állítottam azt, hogy a mai problémákért a zsinórírás okolható.
Pusztrán annyit állítok, hogy én, személy szerint híve vagyok a „dűltbetűs” írásoktatásnak, még akkor is, ha ennek visszaállítása ma nem aktuális.
Nekem tetszik. Ha tehetném, visszaállítanám. De ha tehetném Sharon Stone-t is megdugnám…
@jotunder: „ezzel szemben finnországban szinte egyáltalán nincs különbség az iskolák teljesítménye között. „
És kimondtad a nagy igazságot, amit zárójelben jegyzek meg Nagy József et. al. is vall: A különbségeknek nem az iskolák között, hanem az iskolán belöl kell lennie.
Az iskolák „államosítása” az első lépés ebbe az irányba…
@ursus artos: semmi kifogásom Sharon Stone ellen, semmilyen szempontból. ezt szeretném előrebocsátani. annyit azonban megjegyeznék, hogy lehet, hogy update-elned kellene a forrásaid pedagógiaelméletből (is).
a basic instinct idején Ms Stone 34 éves volt.
most ötvenhárom….
@HaKohen: „Talán fölösleges a korábbi kommenteket kiegészítő fenti finn adalék mellé odatenni a jelenlegi kormány azon lépéseit, amelyekkel sikerült eredményes módon kiherélni a magyar oktatási rendszert, főképpen a közoktatást (bocs: a köznevelést). „
Melyek azok a lépések?
@ursus artos: az igaz, hogy a hótszegény önkormányzatok által fenntartott iskolák államosítása segíthet azoknak a körzeteknek. az viszont nem igaz, hogy a közoktatási törvény út lenne az egységes iskolarendszer irányába, és az sem igaz, hogy ez lenne a terv.
@jotunder: „kedves ursus artos, lefordítanád angolra a „nemzeti” jelzőt ?? „
Nem tudom.
A felvetésed alapján arra engedek következtetni, hogy véleményed szerint érdemes lenne a „nemzeti” szót törölni a magyar nyelvből.
Tévedek?
@jotunder: „most ötvenhárom…. „
Most is dugnám.
„megjegyeznék, hogy lehet, hogy update-elned kellene a forrásaid pedagógiaelméletből (is).”
Pedig a legújabbak!
@jotunder: „és az sem igaz, hogy ez lenne a terv. „
Akkor mi a terv?? Mi a cél?
@ursus artos: nekem meg a liberális iskola-autoriter tanár kombináció tetszik. vagy a fordítottja 🙂 meg az, hogy tanítsuk meg főzni a diákokat.
egyébként az elit iskoláknál is van iskolán belüli különbség. amiről beszélsz az tökéletes példája a „csak egyféle üdvözítő módszer létezik” elképzelésnek.
@HaKohen: „végtelen türelmű Counter lealjasozása. „
:))))
@tistedur: „”csak egyféle üdvözítő módszer létezik”
Nagyon mellé lőttél, mert pontosan az ellentetjét vallom: nincs egyetlen üdvözítő módszer. Az út a különböző módszerek egészséges egyvelege.
(A tanítási módszerekre gondolok.)
@ursus artos: Hogy a közoktatás általad állított liberális szelleműségét (ami egy kategorikus állítás) nem lehet alátámasztani egy példával (tankönyvpiaci liberalizáció) úgy általában se, mert kategorikus állítást példával bizonyítani nem lehet (lásd még a foltos macskás példát); meg úgy konkrétan se, mert a tankönyvpiac és a közoktatások szellemisége között legfeljebb korreláció ha van.
És persze aki kategorikus állítást tesz, az tudja definiálni a kategóriát, amelyről állít. Neked még mindig nem sikerült.
@ursus artos: viszont erre a központosított oktatási rendszer alkalmatlan, mert rigid
@ursus artos: Counter érdesebben fogalmazva, én csak azt szeretném megjegyezni, hogy mintha nem lennél mindig a következtetési képességeid csúcsán.
a nemzeti színház nemzetije „national”.
a te nemzetid viszont „nationalistic”.
a dolog pontos jelentése a következő. van egy kommunista apparátcsik, nevezzük mondjuk Hoffmann Rózsának. a rendszerváltás után nemzetinek hívja a gondolkodásmódját, hogy felejtsük el azt, hogy pontosan ugyanúgy gondolkozik mint harminc éve. a nemzeti a mindentvivő jelző, ki az aki szembenállhat valamive ami nemzeti, csak valamiféle nemzetietlen bérencizé.
@ursus artos: „Most is dugnám.” És ő téged? 🙂
@ursus artos: Szerintem jotunder arra utal, hogy az ilyetén alkalmazott „nemzeti” jelző tartalmatlan és tartalmatlanságában azt a veszélyt hordozza, hogy mindenkinek bármit jelenthet, ízlés szerint olyasmit, amit szeretné, hogy jelentsen, vagy olyasmit, amit nem.
Mi a véleményed erről, ami a nemzeti jelzőt illeti: orulunkvincent.blog.hu/2011/12/25/kellemes_karacsonyi_szorongast/fullcommentlist/1#c15355751 ?
@zsazsu4: She was asking for it.
nemzeti jelző újabb értelmezése.
kordon 2006-ban a parlament körül. bolsevikliberális kordon.
kordon 2012-ben (police.hu-n a bejelentés) a parlament körül. nemzeti kordon.
@Counter: ühüm, I see
@jotunder:
Hát igen, én nem kaptam elitképzést itt most nem részletezhető okok miatt – azért is tartok ott, ahol tartok.
Mindemellett azt hiszem nem személyes oka van annak, hogy hajlok az általad említett finn felfogásra és közoktatási gyakorlatra. Persze, mint megrögzött aranyközéputas, azt gondolom, hogy a tehetséges gyerekek lanszírozása sem összeférhetetlen az általánosan magas oktatási színvonallal. Viszont hogy mi lesz a zemberekből munkaügyileg, termelésileg, életmódilag, boldogságilag, jókedvileg stb. stb. azt nyilván ugyanúgy látod, mint én, ha itten körülnézel. És amint Kertész Ákos cikke óta (amelyben egyedül a „genetikailag” szó kifogásolható) tele van a blogoszféra drága nemzetünk dicséretével, úgy az is látható, hogy valami kulturális (tehát több nemzedéket igénybe vevő) változáshoz azért az oktatás oldaláról mégis csak a finn megoldás lenne a fontosabb.
@HaKohen: a kettő nem zárja ki egymást.
@zsazsu4: Szelíd tiltakozásod sem ingatta meg az új lovagját, nyilván így is gondolja 🙂
@jotunder: Hol van ilyen a police.hu-n?
@Counter: térelzárásoknál keresd
@Counter:
hvg.hu/itthon/20111231_parlament_kordon
pár video:
http://www.youtube.com/watch?v=j4HuzXBx5v0
reméljül a néni most is ott lesz:))
ez meg már annyira áttételes, hogy szinte művészet.
gyurcsány beszéd orbán bontásra, jelen helyzetben:)))
http://www.youtube.com/watch?v=3u-_d1HRSX4&feature=related
asszem jelenleg 15mpben ennél kompaktabban nehéz a pártpolokat bemutatni.
http://www.youtube.com/watch?v=TrLfHOR0TgM
ha már
@jotunder: Lehet, hogy a hvg. lukra futott.
http://www.police.hu/tlz/orf_070918_03.html?pagenum=6
Szeptember 9-én ugyanezt elrendelték és nem emlékszem, hogy kordont állítottak volna.
@tistedur: A „nemzeti kordon” szófordulatot kerestem 🙂 Az egy dolog, hogy a Kossuth teret le kell zárni már csak megszokásból is.