Pixi
Eredeti szerző: Medvegyev
1958. november 2-án az FTC-Diósgyőr meccsen két reményteljes ifjú először léphetett az NB I. színpadára a Népstadionban. Albert Flórián és Solymosi Ernő.
Solymosi Pixi akkor már hatodik éve focizott a miskolci ifiknél, csak idő kérdése volt, hogy kipróbálják a nagyok között is. 1961-ig volt az avasiak kedvence, aztán a csapat kiesett, a diósgyőri legendák szerint az utolsó ottani meccsén Ernő azért még rúgott 3 gólt a teljes csatársor helyett.
Lelkes ember volt, sajátos stílusban játszott, jobbfedezetként hajtotta a csapattársakat, szerelte az ellenfél támadóit, közben ijesztő erejű távoli lövésekkel, 11-esekkel és szabadrúgásokkal keserítette a kapusok életét.
A klubszint felett is hamar felfigyeltek rá.
59-ben az ifiválogatott tagja lett, rá egy évre bekerült a Rómában 3. helyig jutó olimpiai csapatba.
1960 őszén a lengyelek ellen pedig bemutatkozhatott Baróti Lajos nagyválogatottjában is, ahol öt évig igencsak stabil tagnak számított.
38 válogatottságából 36 a hatvanas évtized első felére esik.
Ma a gyerekekkel anyáméknál ebédeltünk. Mostohaapám, Orbán Viktor egy nagyon nehéz ember, ezért igen finoman, szőre mentén próbáltam elővezetni, hogy izé, mi lenne, ha most az egyszer, de tényleg csak most, kivételesen egy egészen kicsikét kevésbé zsíros és csípős lenne a pörkölt, de hajthatatlan volt. Ez az én házam, itt én vagyok az úr, és itt úgy lesz, ahogyan én akarom, mondta, és úgy is lett.